Papírfonás, ezt is szeretem

A papírfonással régi vágyam teljesült, olyan értelemben, hogy mindig is érdekelt maga a kosárfonás. Miután azonban számomra nem könnyen beszerezhető az alapanyag, és lássuk be hogy nulla kosárfonó tudás mellé az ember nem feltétlenül ruház be, lemondtam róla.
Azután jött a papírfonás, ami viszonylag kis költséggel is elkezdhető, belevágtam.

Az első próbálkozásom évekkel ezelőtt volt, Ez egy nagyjából 15*15 cm-es kis kosárka volt, és valahogy kínlódtam az elkészítése közben, de azért befejeztem. A végén narancs színű akrillal lefestettem, de nem lakkoztam, mert így is elég merev lett, miután sima géppapírból készült.
És valószínűleg pont ezért nem élveztem, mert a géppapír merev, nehéz vele dolgozni. Azon kívül valamiért arra törekedtem, hogy a sorok között ne legyenek rések, pontosabban hogy ne lehessen egyáltalán átlátni közöttük. Ezt nem tudom miért szeretném minden áron elérni, hiszen a vesszőből font kosarak sorai közt is van rés (azóta is próbálom ezt a törekvésemet leküzdeni).

Na a lényeg az, hogy évekig nem foglalkoztam a technikával, de azért nem hagyott nyugodni. Ennyi idő elteltével már sokkal több információ található a papírfonásról. A lehetőségek száma végtelen és bárki könnyen nekiállhat.

Én magam eddig nem túl sokat fontam, mert még mindig a horgolt játékok készítése a fő szerelmem, és mellette itt a transzferálás is, a legújabb pedig a felnőtt színezők világa. És hát én sem vagyok idő milliomos.

Na de hogy rövidebbre fogjam a szót, ilyen lett az első kosaram évekkel ezelőtt:

Most is használatban van, mini tűzőgépet, radírt, jegyzettömböt tartok benne.

Ez a kosár már sokkal frissebb. Napilapokból készült, és mivel nem lapultak ki a papírszálak sokkal jobban tetszik.

Festést, lakkot nem kapott, a férjemnek tetszett így, hogy látszik miből készült.

A befejezését elrontottam, ha ez a képen annyira nem is látszik. Ettől függetlenül nagyon megszerettem ezt a kis kosarat.

Mostanság az éppen aktuális horgolt figurám darabjait tartom benne.

 Ez pedig már a legfrissebb kosaram, ami elég nagy lett, úgy 30*40 cm nagyságú.

Úgy készült, mint a Luca széke, mindig félretettem valami sürgősebb teendő miatt, és menet közben rájöttem, hogy erősebb pálcákat kell készítsek legközelebb. Ezek ugyanis kb. 7 cm széles papírcsíkokból készültek, de egy ekkora kosárnál ez fonás közben nem tűnt stabilnak.

Ehhez a kosárhoz előre festett pálcákat használtam, a barnát festékboltban kapható fapáccal (porból hígítottam) színeztem, a lilát pedig krepp papírral.

Itt még nincs átkenve faragasztóval (attól keményebb, stabilabb lesz a kosár).

Most az íróasztalomon van, rengeteg "kacatomat" elnyeli.


Nos, a papírfonásban egyenlőre eddig jutottam, terveim még vannak vele, és bőven van hova fejlődnöm.

Transzferálás, az első próbálkozás

A transzferálásról rengeteg anyag fellelhető az interneten, sok hasznos tanács és leírás, ezért magáról a folyamatról nem ejtenék most szót. Ez a technika "fertőző". Ha egyszer kipróbálod, biztosan foglalkozni fogsz vele később is. Sikerélményt ad, szinte azonnal, és szabadon engedheted a fantáziádat. Transzferálni szinte bármilyen felületre sikerülhet és hát egyszerűen látványos.
És persze jó móka.

Az én első próbálkozásom nem lett nagy szám, de végül nekem tetszett.

 Ez egy téli ajtódísz a bejárati ajtónkra.
Az alapja egy egyszerű fa négyzet, ezt a helyi hobbi boltban vettem, szerintem bárhol lehet kapni. Sokáig várt a szekrény mélyén, végül ez lett belőle.

Magára a nyers kezeletlen fára transzferáltam, transfer solution-t használtam. Meg kell mondjam, ezzel az anyaggal nagyon jó dolgozni. Szerintem ez az egyetlen olyan transzfer folyadék, ami bármelyik lézer nyomtatóhoz jó.

Miután szépen átdörzsölgettem a mintát, festék filccel havat festettem. Száradás után a transzferált részt lelakkoztam, ez fixálja a fára a transzferált képet.

Ez után már csak egy kis szalag és toboz, és kész is a téli ajtódíszünk.

Persze ennél sokkal szebb és profibb transzferálások tömegeit találhatjátok meg a weben, de ez az én elsőm, és a végeredménnyel meg vagyok elégedve.

És egy kis segítség, ha esetleg kipróbálnád, itt található.

Horgolt zsiráf

Ennek a zsirinek az a története, hogy amikor elkezdtem horgolni tanulni és azon belül amigurumizni (ami ugye a horgolt figurákat jelenti), ezt a zsiráfot szerettem volna elkészíteni. De nagyon kezdő révén a bizonytalanságom miatt többször visszabontottam. Aztán félretettem, és a terv terv is maradt.

Megnéztem néhány videót, elolvastam sok jó tanácsot és hasznos tippet, de végül mégsem ez lett az első elkészült figurám.

Sok idő elteltével, tavaly télapóra készült el, bátyám kisfiának, aki akkor volt 2 hónapos.
100% pamut fonalból készült, így biztosan nem szöszölődik.

A mintát magyarul megtaláljátok itt.

Viziló sapi, horgolva

Ez nem most készült, de gondoltam hátha valamelyikőtök hasonlót keres.
Fannim már ki is nőtte, szerettük nagyon.
A minta innen származik. Ezen az oldalon rengeteg sapka és más egyéb mintát is találtok, az egyik kedvenc oldalam.
Jó szemezgetést!

Horgolt Minion, még mindíg sláger

 Nos, a minta lényegében ugyan az, mint az előzőek, a lány minionon csak a színekben és a hajjal tértem el.
Egy testvérpárnak készült, mindketten lányok és persze szeretik ezeket a kis figurákat. Már régen szerettem volna Nekik valamit készíteni, és tavaly karácsonyra elkészültek ezek végre-végre.

Nagyon örültek neki, és Fannim amikor megtudta hogy ezek nem az övéi lesznek, rögtön szeretett volna magának is.

Horgolt Molly a Bubbi Guppiból

Bubble guppies, avagy Bubbi Guppik a kislánykám egyik kedvenc meséje mostanság. Szerettem volna meglepni egy figurával, és a horgolt figura gondolata egy idő után nem hagyott nyugodni, fejben elképzeltem hogy melyik része hogyan készüljön, és hogy álljon össze. Az elképzeléstől eltérően a szeme nem horgolva készült el, valahogy az arányai és az összhatás nem nyerte el a tetszésemet. Így végül filcből oldottam meg, szerintem jó lett.

A végeredmény szerintem nem lett rossz, és hozzá kell tegyem, hogy ez az első olyan saját tervezésű figura, amivel meg is vagyok elégedve.

Miközben készült, rájöttem, hogy a tervezés és kivitelezés sokkal jobban kikapcsolja az embert, mint a mintából való horgolás (ettől függetlenül annyira ügyes nem vagyok, hogy mindent minta nélkül készítsek), biztos hogy még fogok próbálkozni a tervezéssel.

Azóta, már egy ismerős kislány megkért, hogy készítsek egyet neki is, és fontolgatom is, hogy teljesítem a kívánságát, de közben több dolog folyamatban van, és többen kértek tőlem ezt-azt. Valahogy mindig időhiányban szenvedek.
Ti hogy vagytok ezzel?